Újszülöttek fogakkal – ritka, de létező jelenség
Az első fogacskák a kisbabák 4 és 7 hónapos kora közötti időszakban jelennek meg. Nagyjából kétezer gyermekből egynél a fogzás jóval korábban elkezdődik, és már születéskor látszódnak a kibújt fogak. A ritka jelenség olykor problémát is okozhat, de odafigyeléssel és egy esetleges foghúzással könnyedén orvosolható a baj.
A fogzás minden kisbabánál más és más időpontban indul meg, de általánosságban kijelenthető, hogy az első életév során elkezdenek előbukkanni a fogak. Maguk a fogkezdemények már a magzat 9-12 hetes korában kialakulnak, ezekből fejlődnek tovább a tejfogak.
A genetika itt is nagy szerepet játszik, akinek a családjában (szülők, testvérek) volt már példa arra, hogy idő előtt bújtak elő a fogak, ott nagyobb valószínűséggel öröklődik a jelenség.
Az újszülöttek fogai hasonlítanak a tejfogakra, de gyakran elszíneződnek, és gyakran ki is eshetnek a kicsi gyökerüknek köszönhetően. Az sem ritka, hogy ezeknek a fogaknak egyáltalán nincs gyökerük.
A születéskor is meglévő fogakról érdemes röntgenfelvételt készíteni, hogy pontosabb képet kapjunk róluk. Ha a fogak stabilak és a gyökerük is látható, akkor nem szükséges eltávolítani őket. A foghúzás azonban elkerülhetetlen abban az esetben, ha a fogak lazák, mert veszélyt jelentenek az újszülöttre. A kisbabák a kiesett fogat lenyelhetik, ami fulladást okozhat. Akkor is érdemes a foghúzás mellett dönteni, ha a kibújt fog akadályozza a szoptatást, vagy felsérti a kisbaba nyelvét. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy a kihúzott fog helyén másik tejfog már nem fog nőni.
Ha a korán kibújt fogacskák nem okoznak gondot, az ápolásukra ugyanúgy oda kell figyelni, mint a későbbi tejfogak vagy maradandó fogak esetében. Egy puha, kifejezetten babák számára készült fogkefével vagy egy nedves ronggyal érdemes naponta áttörölni és megtisztítani a fogat.
